Ezzel kapcsolatosan Bogya-Kis Mária Szamos-negyedi lelkipásztor szavaival hívunk mindenkit a rendezvényre:
Mikor másunk nem volt, csak könny és zsoltár, /Otthont keresve hajlékunk Te voltál.” (334.dicséret)
17 éves az Árva Bethlen Kata Református Óvoda és Napközi
Óvodánk alapításának ötlete, vágya visszanyúlik azokra az időkre, amikor a Szamos–negyedi gyülekezet alapítása, szerveződése zajlott, amikor még semmink sem volt, csak egy, a templom építésére kijelölt terület, a Szamoson túli új városnegyedben (1993).
Kezdetekkor a szerveződő gyülekezet a belvárosban, a Láncos-templomban tartotta vasárnapi istentiszteleteit, de két éven át minden vasárnap az épülő templom alapkövénél is tartottunk istentiszteleti alkalmakat (1993-1995 között). A gyülekezet jobb megszervezése érdekében minden szerda délután egy közeli iskola (a 6-os számú Általános iskola) dísztermében gyűltünk össze énekórára, bibliaórára, fontosabb kérdések megbeszélésére. Egy a közelben működő óvoda magyar nyelvű csoportjai is ott tartották nagyobb ünnepélyeiket és alkalomadtán felkérték a gyülekezet-szervező lelkészházaspárt az ünnepélyek igével, imával való megnyitására. Óvónénik és a szülői közösség tagjai, ismerve templomépítési nemes szándékunkat, időnként gyűjtést szerveztek az épülő templom javára. Így alakult a templomépítők és az óvoda közössége egymás iránti szimpátiája. A magyar csoportok két óvónénije, Nagy Irma Teréz és Nagy Csilla, már amúgy is az alakuló nőszövetségünk tagjai voltak, az óvoda igazgatónője Pop Erzsébet is gyülekezetünk hűséges tagja. Elgondoltuk, milyen jó lenne egy református óvodát indítani, legalább két csoporttal, mert így Isten közelében nőhetnének fel a gyermekeink. Miért ne lehetnének majd ők a jövendő gyülekezet presbiterei, nőszövetségének tagjai.
1998-1999–ben, amikor a templomépítés befejezéséhez közeledtünk, Isten lehetőséget adott az álom megvalósulásához. A templom közelében eladóvá vált két családi ház egymás szomszédságában. Egyiket megvásárolta gyülekezetünk lelkészi hivatalnak, azzal a céllal, hogy az udvarban majd parókia is épülhet a lelkészcsalád számára. A második eladó ház a Gulácsy bácsi tulajdonában állt, aki nagy engedményekkel felkínálta az egyháznak a vásárlás lehetőségét: Nem baj – mondta -, ha később fizetünk is, de ne engedjük át más vevőnek a házat, mert nem mindegy, hogy ki lesz az új szomszéd.
Ki lesz az új szomszéd? Talán éppen Gulácsy bácsi kedves, meggyőző szavai által adott Isten jelt arról, hogy: legyen az új szomszéd a Szamos–negyedi gyülekezet Árva Bethlen Kata Református Óvodája. Sajnos erre az időszakra a templomépítés és irodavásárlás kiadásai mind felőrölték anyagi tartalékainkat. A kérdés az volt, hogy mit tegyünk azért, hogy ne veszítsünk el egy ilyen történelmi lehetőséget. A presbitérium és a lelkipásztorcsalád úgy döntött, hogy a foglaló összegét nekünk kell összeadni. Mindenki adakozzék a legjobb lehetősége szerint, vagy aki tud, kamatmentes kölcsönt adjon az egyháznak, hogy el ne veszítsük ezt a nagy lehetőséget. És aztán kezdődött minden elölről, mint a templomépítés kezdetén: kérőleveleket írni, kilincselni, pályázni régi támogatóinknál, megszólítani holland, német, svájci, magyarországi barátainkat. Ők segítettek a templom építésében, lelkészi hivatal megvásárlásában, remélhetőleg támogatni fognak az óvoda ügyében is.
Isten kegyelméből megvalósult az álom. Az Úr születésének 2000. esztendejében július 9-én, a Szamos-negyedi templomunk szentelésével egybekötve, felavattuk egyházkerületünk első református óvodáját is, az Árva Bethlen Kata Református Óvodát.
Templom és iskola, templom és óvoda, népünk megmaradásának hitben, nyelvben, kultúrában való megerősödésének színhelye. Számunkra kitüntetés, hogy Isten minket is felhasznált ennek a nemes célnak a megvalósításában.
A tizenhét éve működő református óvoda fenntartását egyházközségünk vállalta magára. Az óvoda fő támogatója a nőszövetségünk, amely ugyancsak a templom- és iskolaépítő Árva Bethlen Kata grófnő nevét viseli. Az óvodások és a nőszövetség tagjai, mint gyermek és édesanya egymásra utaltságukban nagyszerűen gondoskodnak egymásról. A nőszövetség és az egész gyülekezet áldozatos szeretetét az óvodások anyák napi, adventi, imaheti, évnyitó, évzáró szép műsoraikkal igyekeznek meghálálni.
A kicsik szép református köszöntéssel köszöntik az óvoda látogatóit és sokszor megmosolyogtatóan szépen hangzik ajkukról : „Békesszég Isztentől!" Az a gyülekezet, az a közösség, amely óvodát, iskolát épít, alapít, fenntart, a jövendőnek épít.
Óvodánk úgy működik, mint bármely másik, a hivatalos tanterv szerint működő óvoda, azzal a többlettel, hogy a keresztyéni értékrend kialakítását kívánja szem előtt tartani. Programjaiból nem hiányozhatnak a napi imádságok, a bibliai történetek és a keresztyén gyermekénekek. Jó tapasztalni, hogy egyre inkább erősödik a kapcsolat az óvodások szülei és a gyülekezet többi tagja között. Igény lenne az óvoda bővítésére, esetleg napközi jellegű működtetésére, hiszen egyre több jelentkező lenne.
Így, tanév kezdetén, mindig megdobban a szívünk az örömtől, amikor látjuk a kicsiket szüleikkel a templompadokba beülni, hogy együtt kérjük Istenünk áldását az előttünk álló iskolaévre.
Az Úr Jézus szava mindig biztatóan, bátorítóan hat ránk nemes küldetésünkben: „Engedjétek hozzám jőni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa”(Mt 10,14).
Engedjük, sőt vezessük őket Istenhez, mert ők lesznek majd Magyar Református Anyaszentegyházunk ügyének leghűségesebb képviselői, Jézus Krisztusnak áldott követői.
„Bölcs terveit megérleli,
Rügyet fakaszt az ág.
S bár mit sem ígér bimbaja,
Pompás lesz a virág.
Ki kétkedőn boncolja őt,
Annak választ nem ád.
De a hívő előtt az Úr,
Megfejti önmagát.” (458.dicséret)